[ Pobierz całość w formacie PDF ]
csupán egy válasz tQnt valószínQnek: a Raktárból. Lizzie valamilyen módon hozzájuk jutott,
mégpedig azért, mert a raktárirodában dolgozott. Vajon fizetett értük? Mennyit? Vagy fizetés
nélkül hozta el 1ket?
Mrs. Murdo aznap este cékla-bab f1zeléket f1zött nekik vacsorára. Amikor Lina
megmutatta neki a két konzervdobozt, az asszonyság leveg1 után kapkodott a döbbenett1l.
Ezeket honnan szerezted? kérdezte.
Egy barátn1mt1l felelte Lina.
Es a barátn1d hogyan jutott hozzájuk? Lina vállat vont.
Fogalmam sincs.
Mrs. Murdo kissé összehúzta a szemöldökét, de nem tett fel több kérdést. Kinyitotta a
dobozokat, és nagy lakomát csaptak: tejszínes kukoricát ettek a f1zelékhez és 1szibarackot
desszertnek. Ez volt a legfinomabb vacsora, amelyben Linának valaha is része volt. Örömét
azonban kissé beárnyékolta az a megválaszolatlan kérdés, hogy vajon honnan származott.
Másnap reggel Lina egyenesen a Széles utca felé vette az irányt. Miel1tt munkába állt, még
szeretett volna néhány szót váltani Lizzie-vel.
Félutcányira a raktárirodától meg is pillantotta a barátn1jét. Lizzie a kirakatokat nézegetve
sétálgatott. Hosszú, zöld sálat viselt a nyaka körül.
Lina fürgén utánaszaladt.
Lizzie! kiáltotta.
Lizzie ijedten megperdült. Amikor Linát észrevette, arca furcsán megrándult. Egyetlen szót
sem szólt, csak sarkon fordult és folytatta az útját.
Lina elkapta a zöld sál egyik végét, és megállásra kényszerítette vele Lizzie-t.
Lizzie! kiáltotta újra. Állj meg!
Ugyan minek? kérdezte Lizzie. Dolgozni megyek, ha nem vetted volna észre
megpróbálta kiszabadítani magát, de nem jutott messzire, mivel Lina szorosan markolta a sál
végét.
Lina halk hangon szólalt meg, szinte suttogott. Körülöttük nyüzsögtek az emberek: néhány
öregember támaszkodott a falnak, egy csapat csivitel1 gyerek szaladgált épp el1ttük, a
raktárak felé munkások siettek és nem akarta, hogy mások is meghallják a szavait.
Mondd meg nekem, hol szerezted azokat a konzerveket! követelte.
Már megmondtam. Az egyik hátsó polcon akadtam rájuk a piacon. Engedd el a sálamat!
Lizzie megpróbálta kirántani barátn1je kezéb1l az említett ruhadarabot, ám Lina továbbra
sem engedett a szorításából.
Nem igaz vágta rá Lina. Egyetlen piac sem feledkezne meg az efféle holmiról csak
úgy. Mondd meg az igazat!
Megrántotta a sál végét.
Hagyd abba! Lizzie el1renyúlt és megmarkolta Lina haját. Lina felkiáltott, és még
er1sebben húzta a sálat. Dulakodni kezdtek, egymás haját és kabátját tépték. Nekiütköztek
egy asszonynak, aki dühösen rájuk förmedt, majd végül mindketten megbotlottak, és nagy
huppanással a járdára ültek.
Lina volt az els1, aki nevetésben tört ki. Annyira hasonlított ez a régi csatározásokhoz,
amikor egymást kergették, és közben sikoltoztak a nevetést1l. Most pedig itt voltak, kis híján
feln1tt, fiatal n1k, a járda szélén ücsörögve.
Egy pillanattal kés1bb Lizzie is kacagni kezdett.
Te idióta! nevetett. Jól van hát, elárulom neked. Úgyis el akartam mondani Lizzie
két könyökét a térdére támasztva el1rehajolt, és lehalkította a hangját. Nos, a következ1képp
történt mesélte. Van egy Looper nevezetQ raktári munkás. Pontosabban szállító. Ismered?
Két osztállyal el1ttünk járt. Looper Windly.
Tudom, ki az válaszolta Lina. Átvettem t1le egy üzenetet az els1 munkanapomon.
Magas, a nyaka pedig hosszú és vékony. A fogai nagyok. Furák.
Lizzie megbántottnak tQnt.
Nos, én nem éppen így írnám le a külsejét. Szerintem jóképQ.
Lina vállat vont.
Oké, oké. Csak folytasd!
Looper felderíti az összes raktárhelyiséget. Bemegy mindenhová, ahol az ajtó nyitva áll.
Meg akarja tudni, hogy mi a valódi helyzet, Lina. Nem olyan, mint az átlag robotoló munkás,
aki csak gépiesen elvégzi a munkáját, aztán este hazamegy. A megoldásokat keresi.
Na és eddig mit sikerült megtudnia? érdekl1dött Lina.
Rájött, hogy még mindig van raktáron a ritka élelmiszerekb1l, néhány dobozzal itt-ott,
amir1l már teljesen megfeledkeztek. Tudod, Lina tette még hozzá , rengeteg a
raktárhelyiség odalenn. Néhányra, f1leg a sorok végén, a f1könyvben még azt is kiírták, hogy
üres, ezért arra már soha senki sem jár. Looper viszont rájött, hogy bizony nem mindegyik
teljesen üres ám.
Tehát elvitt onnan ezt-azt.
Csak pár dolgot! És nem is gyakran.
[ Pobierz całość w formacie PDF ]